ZRÍNYI SZULEJMÁN ÚT

19nov
sulejman

Szulejmán útja Magyarországra (1526)

Az Oszmán Birodalom élére 1520-ban egy alig huszonhat éves ifjú került. I. Szulejmánról az a hír járta az európai udvarokban, hogy szívesebben foglalkozik a művészetekkel, mint a hadjáratokkal. Senki nem sejtette, hogy példaképe, a makedón Nagy Sándor nyomán az egész világ meghódítása lebegett szeme előtt, és első célpontja az évtizedes háborúskodásban kifáradt Magyar Királyság volt. A szultán már a trónra lépése utáni hetekben kiadta a parancsot a támadás előkészítésére, 1521. augusztus 29-én pedig elfoglalta az ország kulcsának számító Nándorfehérvárt. A vereség híre hasonló pánikot keltett Nyugaton, mint Bizánc 1453. évi elfoglalása. Ekkortól kezdve már csak abban reménykedhettek Magyarországon, hogy Szulejmán figyelmét más ügyek kötik le, vagy egy kellő nagyságú keresztény koalíció sorakozik fel mögöttük.
1526 elején világossá vált, hogy az oszmán hadsereg támadását a magyar hadvezetésnek egyedül kell feltartóztatnia. Szulejmán április 23-án indult el 60.000 fős hadserege élén észak felé, és június 30-án érkezett meg a határon álló Nándorfehérvárra. A Száván való átkelés után elfoglalta Péterváradot, majd továbbvonult a Duna mentén.


zrinyi

Zrínyi útja

Zrínyi Miklós nagy utat tett meg az Una mellett álló Zrin várától a dunántúli Szigetvárig. A régi grófi családból származó ifjú arisztokrata először 1529-ben tűnt fel Bécs ostrománál, majd atyja 1534-ben bekövetkezett halála után, következetesen törökellenes politikát folytatott. Katonai sikerei és Habsburg Ferdinánd iránti hűsége miatt 1542-ben elnyerte a horvát–szlavón báni tisztséget. A következő másfél évtizedben az ő vállait nyomta a horvát és a szlavón határvédelem minden gondja. Alatta épült ki a Szlavónia közepén húzódó végvárvonal, melynek Kapronca és Szentgyörgyvár alkotta a legkeletibb láncszemeit. Velük nézett farkasszemet az 1552-ben elesett Verőce várának török őrsége, akikkel Zrínyi vitézei naponta élet-halál harcot vívtak. Zrínyi hátországát az 1546-ban megszerzett Muraköz és Csáktornya jelentette, innen látták el utánpótlással a határ menti végvárakat. Zrínyi 1561-ben Szigetvár, 1563-ban pedig már a Dunántúl főkapitánya lett, így neki kellett megszerveznie a Dél-Dunántúl védelmét. Ő építette ki Légrád és Csurgó várát, és folyamatosan oltalmazta Babócsa, Barcs és Berzence népét. Zrínyi és Szulejmán útja 1566-ban Szigetváron keresztezte egymást, és a vár eleste ellenére ő került ki győztesen a küzdelemből.