Barcs

21nov

A Dráva melletti Barcson két várról tudunk a középkorban, ám ezek közül az egyiket máig nem sikerült lokalizálni. Mindössze annyit írnak róla a források, hogy a kisnemesi várkastélyban 1561-ben 80 katona állomásozott, akik Zrínyi Miklós alá tartoztak.
A település 1566-ban került oszmán kézre, a szigetvári bég pedig a következő évben egy új várat építtetett a mai város belterületén. A part mellett álló erőd őrizte az Eszékről ide helyezett drávai török flottillát is. Ettől kezdve egészen 1664-ig ez volt az egyik legfontosabb oszmán hajókikötő a Dráván. 1595 augusztusában Zrínyi György támadásának hírére katonasága elmenekült, a várat pedig felgyújtotta. Oszmán fennhatóság alatt később újjáépült, és ezekből az évtizedekből egy dzsámi működésére is vannak adatok. 1664-ben őrsége ismét felgyújtotta az ötszög alakú várat, megmaradt falait pedig magyar csapatok rombolták le. A vár alakját Esterházy Pál rajza őrizte meg számunkra. Ezek szerint három sarkában ó-olasz típusú bástya, a negyediken egy rondella, míg a csúcsban egy kicsiny kiszögellés állt. Körülötte vizesárok húzódott, a kapuhoz vezető híd külső végénél pedig egy kicsiny elővédművet emeltek. 1684-ben a szigetvári törökök még egyszer, utoljára megerősítették a kikötőt, de ez sem óvta meg őket a Dráván keresztül portyázó horvát huszároktól. 1686 októberében Makár János kaproncai katonái szétverték a barcsi török sáncokat, és védőit Szigetvárra űzték. A török kor emlékeit ma a helyi Dráva Múzeum őrzi, kiállítását érdemes felkeresniük az érdeklődőknek.